Penc község weblapja

Történelmi tény, hogy a térség leghíresebb borai közé számították a penci tőkékről szüretelt, szőlőből nyert nedűt. Messze földről jöttek, s vitték a bort a kereskedők. Az 1884-es év fíloxéra-járványa véget vetett e - több száz évig tartó - dolgos és gazdag időknek. A szőlőtőkéket kivágták, helyettük más kultúrnövények, esetleg erdők telepítésével igyekeztek a birtokosok a kieső bevételeket pótolni. Nagy valószínűséggel erre az időre tehető a szüretek hagyományos megünneplésének hanyatlása is, De szerencsére nem törlődött ki az emberi emlékezetből. Ezért fontos, hogy egy-egy sajátos, régi, helyi hagyományt megőrizzünk, s ha lehet továbbörökítsünk, Penc neve hallatán felötlik néhány patinás családnév is: Kosztolányi, Mikszáth, Osztroluczky, Petőfi. Az összefüggéseket könnyű megtalálni: a Menyecske-hegyen termő szőlő, a Kosztolányi- és Osztroluczky szőlőbirtokról, a Kosztolányi présháznál diáktársaival több ízben is vendégeskedő Petőfi Sándor, no és a penci bor. Ez évekről nem csupán szájhagyomány emlékezik meg. hanem írásos emlékek is fennmaradtak, dacára a - közel két évszázadnyi - eltelt időnek, Erre egy másik alkalommal szeretnék visszatérni.
 
Összegezve:  Penc olyan hagyományokkal rendelkezik,  amelyek nem engedik, hogy a régi szüretek emléke a feledés homályába vesszék, elfelejtődjék. Idén is szerét ejtette a közösség, pontosabban Gerengay Hagyományőrző Egyesület, hogy színes, izgalmas és vidám utcai felvonulással, tánccal nyissák meg a Penci Szüret eseményeinek sorát.
A hagyományok szerint - e szép napos délutánon is - a kisbíró és csinos leányka segítői vezették a menetet. A porták előtt nézelődő lakosság nagyobb csoportjainál a kisbíró kidobolta a tudnivalókat, többek között további felvonulókat invitált a vidám sokadalomba, s a bálba, A penciek egy része autentikus népviseletben forgott-pörgött, míg mások az alkalomhoz illő ünneplő ruhában táncoltak, a szomszéd falu tánccsoportja, a csővári lányok festői öltözékben ropták. A talpalávalót Szokolyáról érkezett tangóharmónikás szolgáltatta. Meg kell valljam, a legnagyobb elismerést bennem a szőlő-koszorút hordozó asszonyok teljesítménye váltotta ki.
 
A fiatalok nagyszámú részvétele - a csinosan kiöltözött óvodások és iskolások szemet gyönyörködtető csoportja - tette felejthetetlenné az idei szüretet.
A bírói pár kocsiját követő menet a közel két órás vonulás végeztével megérkezett a szabadtéri színpadhoz, a szervezők „életmentő'' frissítőkkel látták el a kissé megfáradt ünneplőket,
 
Az új erőre kapott közönség épp, hogy elfoglalta helyét a nézőtéren, mikor kezdetét vette a színpadi műsor, amely a következőképpen alakult.
Előbb megismerkedhettünk Gerengay Pál költeményével, a Menyecske-hegy legendájával, Örkény Adrienn tolmácsolásában.
Ezt követően Varga Imre beszámolóját hallhattunk a szüretek értelméről, a jó bor tulajdonságairól Petőfi Sándorról. Majd a Penci Általános Iskola Színjátszó köre, csupa lelkes fiatal szereplésével, felidézte Petőfi Sándor aktív részvételét a penci szüreten. Elénk varázsolták a korabeli népélet egy-két pillanatát, amelyet furulyajátékkal és egy bordallá is szemléltettek.
Ezt követően az ovisok műsorát, és az iskolások táncát láthattuk, hallhattuk.
A kisbíró tréfás köszöntőjét kővetően a Csővári lányok, asszonyok adtak ízelítőt műsorukból. Eközben a vendégeket, szereplőket asztalhoz invitálták, ahol finom vacsorával üthették el éhüket.
A park elkerített részén lovaglás várta az erre vállalkozókat, és az érdeklődők kézműves technikákat is elsajátíthatta Klenyánszkiné Juci néni, Rádlerné Szádoczki Boglárka, Horváth Ágnes útmutatásai alapján.
A színpadi programot fergeteges táncház zárta, ahol kicsik és nagyok önfeledt tánca sötétedésig tartott.
A szüreti bál este a sportcsarnokban kezdődött. Erről leginkább azok mesélhetnének, akik részt vettek a Penci Szüret mozgalmas napjának e végső rendezvényén, a Tressz zenekarral.