Penc község weblapja

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
A penci szőlő és bor

Penci bor (4)

E-mail Nyomtatás PDF

Penci bor (4)

Évek óta szivesen látott vendégek voltunk a Dél-Cserháti Borversenyeken, ezért úgy gondoltuk ideje viszonozni a meghívók kedvességét. Anno kezdő borászként sokat tanulhattunk más vidékek tapasztaltabb helyi borászaitól. A meghívásukkal kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyrészt szerettük volna megmutatni, hogy Pencen is elindult a szőlő-és borkultúra megmentése, másrészt jó alkalom lehet az Első Meghívásos Penci Bor és Pálinkaszemle megszervezésére.

Az Első Meghívásos Penci Bor és Pálinkaszemle
Az előkészületek igazán még tavaly összel, a Márton – napi újbormustrán kezdődtek Héhalomban, ahol is visszahívtuk az ott bejegyzett Bor és Barátság Borlovagrend nagymesterét, vezetőségét és a tagjait egy penci látogatásra a présházunkba. Ahogy telt-múlt az idő, úgy öltött testet a szóban forgó rendezvény terve. Penc polgármestere, Králik József úr aktívan bíztatott bennünket az előkészítésben. Szakmailag pedig nagy segítségünkre volt az illetékes hegybírónk Erdész Ferenc úr Mogyoródról. Az előkészítés ezer apró gondját pedig a családom tagjai végezték.
A rendezvény 2016. 05.15.-én 10.00-tól vette kezdetét, némi bizonytalansággal, hiszen napok óta esős, hideg időre váltott a természet. Ennek ellenére a meghívottak Mogyoródtól, Héhalmon és Ludányhalászin át Salgótarjánig pontosan megérkeztek. A levezetési terv szerint így pontosan 11.00-kor megkezdődött a szemle, a Penci Kilátó Présház borteraszán. A házigazdaként elmondott rövid köszöntő szavaim után községünk polgármestere nyitotta meg a rendezvényt az alábbi gondolatokkal:

- Bemutatta Penc község jelenét, a jövő terveit.
- Jakus Lajos tanár úr, és helytörténész munkája alapján felelevenítette Penc többszázéves szőlő-és borkultúráját. Kifejtette abbéli örömét, hogy a Dr. Major féle családi szőlőbirtok és présház összefogva más helyi borászokkal megpróbálja ismét feltámasztani a község ezirányú gazdag hagyományait. Kiemelte a borturizmus lehetséges pozitív hatásait a község jövőbeni fejlődésére, a fiatalok helybentartására.
- Végezetül köszöntötte az Első Meghívásos Penci Bor és Pálinkaszemle résztvevőit, valamint a versenyszervezés, lebonyolítás anyagi terheit is biztosító Major családot.

A meghívottak nevében dr. Berze Gábor, a meghívott borlovagrend vezetője kért szót:

- Kiemelte a rendezvény fontosságát a szőlő és borkultúra szempontjából.
- Rámutatott arra, hogy a helyszínen milyen óriás munka folyt az elmúlt 8-9 évben, hiszen a vezetésével itt voltak a kezdeti lépéseknél, amikor még csak „ősbozótos” volt itt látható. Kiemelte, hogy nem csupán művelt szőlőparcellák, utak, jó pince és szép présházat teremtettek, de van még hitük, és nem utolsósorban szép virágaik is a háziaknak a gyönyörű kilátás mellett. Ez nagyon fontos lehet a jövő generációnak, a helyi közösségnek, és ha sok ilyen teremtődik akkor az egész nemzetnek is.
- Végezetül megköszönte a meghívást, és nagy kiváncsisággal várják a verseny megméretését, mert ez a legjobb ellenszer - minden gazda részére – a „pincevakság” ellen. Hiszen, ha a gazda mindig csak a saját borát kóstolja, előbb-utóbb elhiszi, hogy az a legjobb.

A beszédet követően megkezdődött az olyan bor és pálinka minták leadása, amelyek más versenyeken valamilyen eredményt, helyezést már elértek. A borokból 18 mintát, a pálinkákból és törkölyökből pedig 12 tételt adtak le a meghívott nevezők. A tételek sorszámot kaptak, amihez a fajta, az évjárat, stb. kapcsolódott. A sorszámokhoz kötödő neveket bizottságilag elzártuk egy szobaszéfben. A két zsűri előkészülete, és részben a bírálat alatt, a résztvevők egy jó órás sétát tettek a szőlőben. A házigazda vezetésével elemezték a művelési mód, a metszés, a hajtásnövekedés, a hiánypótlás okát és módját. Menetközben megvitatták a talajművelésés a növényvédelem aktuális, a helyszínen tapasztalt kérdéseit, a bioművelés vállalható elemeit. Ezt követően a feldolgozás eszközeit, gépeit és technológiáját ismerhették meg a résztvevők. Végezetül az ilyenkor „kötelező” pincelátogatáson ismerkedtek meg a helyi pince építési rejtelmeivel, és történetével. Ezzel a program első része lezajlott.

Ebéd és eredményhírdetés
A kiadó mozgás, a javuló időjárás és nem utolsósorban az előrehaladt idő meghozta a vendégek étvágyát, így 14.00-kor az ebéd következett. Feleségem és nagyobbik fiam Koppány nagy sikert aratott úgy a vadragu, mint az almást és a meggyespite fronton. Ebéd után Erdész Ferenc hegybíró, kertészmérnök, mint a borzsűri elnöke szakavatott, szigorú de végtelenül korrekt módon értékelte mind a 18 bortételt:

- Nagyra értékelte, hogy a kezdő borversenyekkel ellentétben, itt nem leltek hibás tételt, minden bor iható, szinvonalas termék volt.
- Sok bor ért el bronz, ezüst és aranyérmet, de ezek közül is csak a három legjobbat értékelték I-II-III. helyezéssel úgy a fehér mint a vörösbor kategóriában, rose borból egy nevezés volt, és egy helyezés született.
- Tapintatosan, de következetesen rámutatott arra, hogy a korábbi évek nagydíjas borai is lassan előregednek, ezért kaptak esetleg a vártnál alacsonyabb helyezést. Azonban a bor alapvetően arra való, arra készült, hogy megigyák, kultúráltan elfogyasszák.
- Ugyancsak fontos tanulság volt részéről a mostanság divatos barrikolás, újfahordós borkészítés veszélyeinek, kockázatainak elemzése, hasznos útravaló volt mindenkinek.

Összességében rendkívül mély szakmai tudás jellemezte minden szavát, ami nagyot emelt a rendezvény szinvonalán, ezúton is köszönjük. Az értékelés után a polgármesterrel közösen átadták az elismerő okleveleket a legjobbaknak.
A pálinkazsűri elnöke Kurnász Gyula a helyi pálinkafőző tulajdonosa, és szakavatott pálinkabíráló volt, s aki az alábbiak szerint összegezte a tapasztalatokat:

- Az eddigi valamennyi városi, területi bírálaton elfogadott nézete, értékrendje szerint a tiszta, beavatkozásmentes pálinkákat és törkölyöket helyezi előtérbe. Ezek tudják torzításmentesen bemutatni az adott gyümölcsre, főzési technológiára leginkább jellemző ízeket, aromákat.
- Vállalta ezzel azt is, hogy alaposan átrendezte a benevezett párlatok eddigi sorrendjét.
- Kifejezte abbéli örömét, hogy csak jó minőségű pálinkákkal és törkölyökkel találkozott, ami általában nem jellemző olyan helyeken, ahol először rendeznek versenyt.

Összességében igazságos eredmények születtek, ezt másik nagy szakértő, dr. Berze Gábor, amúgy szintén zsűritag, vezető gyógyszerész is elimerte. Ez nagy szó, hiszen Ő, szakmai alapon is nagymestere az alkoholpárlatoknak, amelyek a gyógyszerek, kenőcsök egy részének is alapanyaga.

A két zsűri összegzett tapasztalatai:

- Az itt megjelent tételek színvonalas palettát mutattak, természetesen voltak jobb, és voltak gyengébb borok, pálinkák, de mindenki nem lehet első.
- Penc -a jelen szemlével - több szakmai lépcsőfokot átugorva sikeresen teljesítette az első versenye megszervezését. S ha tanulunk az elkövetett apróbb rendezési hibákból, akkor a jövőben, ennek a penci megméretésnek komoly hírneve, és vonzása lehet.

A saját eredményeink és tapasztalataink

1. A bornevezésünkben nem indítottunk korábban díjazott tételeket, mert részint az a kevés elfogyott, részint pedig egy reduktív eljárásban készült Leányka – Szürkebarát küvével, egy újborral indultunk. Ennek fő felelőse kisebb fiam Ajtony, aki végzős szőlész-borász mérnökként éppen a napokban államvizsgázik, reményeink szerint sikerrel. Azt gondoltuk ez egy iható újbor, ez igaz volt, mert szépen fogyott ebédnél. A zsűri asztalán a sok más jó bor mellett, végül is erős bronz érmet szerzett, 17 pontot elérve. Mivel magasabb pontszámú bronzérmes bor is született 17,2 ponttal, így a dobogóról leszorultunk, oklevelet nem kaptunk. Más borversenyen kaptunk volna, de a penci verseny ettől volt különleges, hogy csak a legjobbak kaptak oklevelet, az érmesek közül is.
2. Vörösborban szintén kockázatot vállalva újborral indultunk, ez oxidatív, fahordós tétel volt. Igazán újfahordós, barrikolt vörösbor ez, ami szintén bronzérmes lett 16,9 ponttal. Kell még egy- két év ennek a Blauburger tételnek, hogy finomodjon, a markáns tölgyfaíz harmóniába kerüljön a bor egyéb alkotóival. Erre utalt bírálatában a zsűri elnöke is. Tanulság még hogy határozottab savak szükségeltetnek, ami korábbi szürettel elérhető. Azt gondoljuk, hogy idén a második évben a hordók már nem fognak annyira dominálni, s egy még jobb minőségű borral újra nekifutunk ennek a borkészítési módnak, amelyet a hazai közvéleménnyel ellentétben nyugatabbra nagyon kedvelnek.
3. Az „Arany Törköly” fedőnevű tételünkkel szintén bronzérmet, és már III. helyezést is elértünk, az igen erős mezőnyben. Az „Aszus Törkölyünk” pedig a közönségszavazatok alapján –igen csak fogyott- a tréfás, helyi címet, a „Penci Rettenetes”-t ért el. Erre a szinte konyakos sűrűségre érett, olajos, némileg édes, már 4 éves, fahordóban érlelt törkölyünkre nagyon büszkék vagyunk.
4. Amit elhibáztunk! A verseny előkészítésének ezer gondja közepette egyszerűen elfelejtettük a korábban nyertes 6 éves vegytiszta törkölyünk indítását. Ez a tételünk korábban már nyert ezüstöt, illetve a tavaly előszőr meghírdetett „Sisa Pista Kedvence”címet is megkapta. A névadó Végh József, a penci múzeum igazgatója volt, aki az utolsó, amúgy jó útra tért nógrádi betyárról szóló könyvet nekünk ajándékozta. Mivel pedig mások nem felejtettek el hasonló minőségű tiszta törkölyt nevezni, így ezt a címet most egy nógrádi pálinka vitte el. Végül is hazakerült a cím, ami nem baj, majd jövőre visszahozzuk.

A verseny egyéb tapasztalatai

1. Jó hangulatú, baráti rendezvény áll mögöttünk.
2. Szakmailag kiemelkedő, és pártatlan zsűrizés volt.
3. A polgármesterünk saját kézzel laminálta az Önkormányzat által biztosított okleveleket, amit igen emberi gesztusnak értékeltek a meghívott vendégek.
4. Amennyiben reményeink szerint lesz folytatása a rendezvénynek, úgy arra meghívjuk a környékbeli települések borászait is, reméljük továbbá, hogy a helyiek is képviselik majd a környék borkultúráját.

Összességében köszönet alfabetikus sorrendben a dr. Berze Gábor vezette borlovagrendnek, Erdész Ferenc hegybírónak, Králik József polgármesternek és feleségének, valamint Kurnász Gyula pálinkafőző mesternek az előkészítésben és levezetésben nyújtott segítségéért.
Természetesen nagy köszönet a rendezvény háziasszonyának, feleségemnek, aki egy férfiember számára ismeretlen részletekbe menően járult hozzá a rendezvény sikeréhez.

Röviden a jövőről a rendezvény kapcsán

Változatlanul bíztatom a penci gazdákat, ha előszőr kicsiben is, de próbálkozzanak a szőlő ültetésével, gondozásával. Gyümőlcsként is kitűnő, egészséges, nyomelemekben gazdag, pl. a mostanság sokat emlegetett magnéziumban, amiben a penci föld igen jól ellátott, és a szőlő pedig felveszi.
A kéthasznú fajták, amelyek csemege és borszőlőnek is alkalmasak engedély nélkül ültethetők. Az illatos fajták mint pl. az Irsai Olivér, vagy a Pölöskei Muskotályos úgy étkezési szőlőnek mint bornak kiválóak, ellenállóak.
Korábban említettem, hogy 500m2-ig a borszőlő is ültethető engedély nélkül. Egy 20x25m-es területen beállt 200 tőke szőlő 1,5-2kg-os visszafogott terheléssel is képes úgy 240 liter mustot produkálni. Szigorú borkezelési technológiával ez ad 220 l bort, ami nagyjából egy szerednyei hordó. Aki tartózkodik a borivástól, annak ez a mennyiség az éves alkoholmentes szőlőlét tudja biztosítani, ami házilag szintén elkészíthető.
A versenyeket illetően azt gondoljuk, a következőt már minden tekintetben professzionális módon kell szervezzük. Nevezési díjjal, körültekintő meghívásokkal, díjakkal, érmekkel, kupákkal, étkezési költséggel, sajtóval, stb. Legyen Penc szőlő és borügyben egy priorítás a környező településeken, a megyében, vagy akár majd azon is túl. Közösen sikerülhet.

Dr. Major László

 

A penci bor és szőlő (3)

E-mail Nyomtatás PDF

 

Az eddigi pozitív visszajelzések alapján folytatnám a penci polgárok, szőlősgazdák, érdeklődők, a jövendő szőlészek-borászok tájékoztatását a fenti témában.

A penci szőlőtermő terület, a termőhely, franciásan a terroir, (ejtsd: terroár) elmúlt évi jellemzőinek egy része igen szeszélyes volt. Erről a jelen írás végén néhány gondolatot megosztanék Önökkel. Hasonlóképpen a legújabb eredményekről is tájékoztatást adnék.

A terroir
A termőhelyi adottságok jelentős részén nem tudunk változtatni, egyéb vonatkozásain is csak hosszú, szívós munkával. Miről is van szó - nézzünk bele a részletekbe!

  1. Az egyébként kedvező geológiai jellemzők Pencen alapvetően adottak, a helyi éghajlat nem befolyásolható, de a művelési módokkal, a fajtaválasztással, a borászati technológiával igazodni tudunk.
  2. A talaj alapvetően szintén adott, néhány elemében pl. magnéziummal kiemelkedően jól ellátott, szinte megegyezik a vulkáni talajok szintjével, a cink és foszfor viszont kevés. Azonban szerves trágya és megfelelő tartalmú műtrágya bevitellel itt már javíthatunk a termőhely ezen elemén, de következetes talajművelés hosszú távon szintúgy elengedhetetlen.
  3. A tengerszint feletti magasság tekintetében a középmagas, itthon a magas kategóriához tartozunk, ez is javíthatja a versenyhelyzetünket. Igazán ezen azonban nem változtathatunk. Annyit tehetünk, hogy új terület vásárlásakor el kell dönteni, a hegytetőn, annak oldalában, vagy a hegy kötényén, az alján akarunk szőlőt telepíteni. Ez a döntés sok mindent befolyásol, s akkor is figyelembe kell venni, ha esetleg családi örökség alapján ránk maradt területen akarunk belefogni szőlőtelepítésbe.
  4. A fekvés szinte egyik legfontosabb fontos tényező, tekintettel arra, hogy a szőlő napimádó.
  5. A település körül kedvező déli, délnyugati, délkeleti kitettségű domboldalak vannak, ma még döntően kihasználatlanul. Egy részük mesterségesen erdősült, azokat viszonylag bonyolult, és költséges lenne visszaállítani szőlőtermelésre. Vannak viszont gyepes, cserjés domboldalak, ahol kisebb energiával lehetne még eredményes szőlőtelepítést végrehajtani. Erről azért írtam pár mondatot, mert a közeli jövőben ezek a telepítési lehetőségek jogi feltételei szűkülni látszanak. Ugyanis a magyar bortermelés, ha mennyiségileg csökkent is az elmúlt években, de minőségben jelentősen javulva komoly konkurenciaként jelenik meg az európai, és a világ- piacokon. Emiatt ma már vélhetően nem cél a magyar bortermelés további segítése, de mi lesz holnap, azt most nem tudhatjuk. Mindenesetre Pencen még nem ez a közelebbi cél. A cél az lehet, hogy – itt a Dunakanyarban, a Börzsöny, a Cserhát és a Gödöllői-dombvidék találkozásánál, a Mátrai borvidék részeként, a Mogyoródi hegyközséghez tartozva - önálló bortermő helyként karakteres, minőségi penci borokkal jelenjünk meg! Erre immár jogszabályilag is lehetőség van. Ez önmagában is jelentős bevételi forrással járhat, de a kapcsolódó borturizmussal, és egyéb turisztikai szolgáltatásokkal a tájegység jelentős központjává válhatunk a közeli jövőben.
  6. A tájegység borászati kultúrája, hagyományai, azok a tényezők, amelyek részben adottak, - igaz eltűnőben vannak, - de talán még egy része megmenthető, mivel pl. Jakus tanár úr könyvében jól dokumentáltak. Az ember és a szaktudása pedig fejleszthető, úgy egyénileg, mint a faluközösség szintjén, mint pedig állami szervezett oktatásban. A penci bor és szőlő című írásaimban magam is arra teszek kísérletet, hogy egyrészt kedvet csináljak, másrészt szaktudást, tapasztalatot osszak meg az érdeklődőkkel.

A tapasztalatok
Bevezetőben említettem az elmúlt évi időjárás hatását és következményeit. A 2014-es évben -nyár közepéig- úgy minőségben, mint mennyiségben rekordtermés ígérkezett Pencen is. Ezt követően rendszeres és nagy mennyiségű csapadék jelentkezett, ami jelentősen rontott a helyzeten. A szőlők egy része megrepedt, barnult, a minőség romlott. Szeptember elején 18-20 cukorfok között voltak a próbaszüreti eredmények, és rekord mennyiségű termés ígérkezett.
Így az alábbi döntési helyzet állt elő:

  1. Alacsonyabb cukorfokkal, több és egészséges szőlőt szüretelünk, ami más fajta szőlőfeldolgozást kíván és más karakterű bort eredményez;
  2. Várunk egy-két hetet, és magasabb cukorfokkal szüretelünk, bevált bortechnológiával dolgozunk, kockáztatva a szőlők nagyfokú romlását, csökkenő mennyiségét.

Tekintettel az elmúlt évek 22-26 cukorfokú szüreteire, és sikeres boraira az utóbbi változat mellett döntöttünk. Mint később kiderült rosszul. Az időjárás nem volt ránk tekintettel, és mindössze egy heti késés úgy mennyiségben, mint minőségben nagyon jelentős veszteséget okozott. Fehérbort nem is készítettünk, és a vörös egy része azon a határon van, ami a saját minőségi elvárásainak megszabtunk. A jogszabályi lehetőségeknek megfelelően így szőlőpálinka és törköly készült, ami viszont kiemelkedő minőségű lett, reméljük a versenyek ezeket a reményeinket majd vissza is igazolják.

Eredmények
A fentiek miatt ez évi borversenyen 2014 évjárattal nem is indultunk. Jó hír viszont, hogy a 2013-as évjáratú penci félédes vörös Medina magas pontszámmal bronzérmet nyert a fajtatiszta borok kategóriájában Verőcén. Itt még nem indult eddig penci bor, azt gondoljuk ez jó belépő volt, hiszen ezt egy hároméves penci szőlő, fiatal tőkéinek „szűztermése" eredményezte. Azért is fontos gondolat ez, mert az indulók többsége itt is nagyhírű borvidékekről vásárolt szőlőből készített borral indult. Kevés volt az olyan induló, aki maga ültette, maga gondozta, és maga által készített borral indult az adott településről. Megismerkedtünk viszont sikeres gazdákkal, egyre inkább híre megy a penci bornak. Jó kapcsolat alakult felvidéki magyar borászokkal is. Szépen alakul azoknak a köre, Gödöllőtől Nagymaroson át Garamkövesdig, akik előbb–utóbb szívesen megjelennének egy majdani penci borversenyen is.

Az év közepén is tettünk egy igen fontos lépést. Mint ismeretes korábban visszakerültünk a Mátrai Borvidékhez, ezen belül a Mogyoródi Hegyközséghez. Ahogy ezt korábban is jeleztem ebben komoly segítségem és partnerem volt az Önkormányzat mellett, dr. Czike Gábor jogász, penci lakos és maga is gyakorló szőlősgazda. Visszatérve az új hegyközségünkre, mivel még ott sem ismertek bennünket, némi izgalommal beneveztünk a 2015. évi mogyoródi borversenyre.
Két vörösborral indultunk, mindkettő barrique hordóban érlelt 2013 évi tétel volt. Az egyik, a már említett Medina szőlőből készült félédes, a másik pedig Blauburgerből készült félszáraz bor volt. Mindkettő magas pontszámú ezüstérmet nyert, az utóbbi 80 pont felett, amiből már csak pici hiányzott az aranyhoz. Azt gondolom, nem lehetünk telhetetlenek, hiszen a szőlő is fiatal, még csak most ötéves, és a pince is újonnan épült néhány éve, csak a borász korosabb már. Sikeres volt tehát a bemutatkozás, a penci szőlő és bor jó minőséget ad, reményeink szerint javuló mennyiséget is az elkövetkező években. Biztató a jövő, tegyünk érte, mindennap egy keveset.

Az elmúlt napokban részt vettünk egy hegyközségi rendezvényen is, ahol a különböző növényvédő, és gyomirtó szereket mutatták be az 1 hektáros mintatáblákon, a helyszínen megjelent előállító s forgalmazó cégek. Ezt követően a földművelési tárca egyik főosztályvezetője az aktuális pályázati lehetőségeket mutatta be. Szőlész – borász totó, és ebéd után, a megjelent közel száz résztvevőből, mintegy 25-30 borász, illetve bor iránt érdeklődő három helyi pincét látogatott meg. Itt a kispincétől a közepesen át, a környék legnagyobb feldolgozó kapacitásáig mindent megszemlélhettek az érdeklődők. A végén a Babítzki pincészetben a hegyközség 10-15 legjobban teljesítő borásza bemutathatta egy-két borát a megjelenteknek, s amit rögvest helyszíni kóstolás és bírálat követett.
Vélhetően két korábbi ezüstérmünkre való tekintettel Pencről bennünket is meghívtak. Végzős szőlész-borász mérnök fiammal, Major Ajtony Zoltánnal képviseltük Pencet, és az itt készült bort. Úgy láttam nem hoztunk szégyent a nyiladozó penci bortermelés hírére.

Penc, 2015-08.17-én

Dr. Major László
2614 Penc
Borházkanyar-dűlő 2.sz.

 

A penci szőlő és bor (2)

E-mail Nyomtatás PDF

Ahogy korábban, most is jó hírrel tudok szolgálni Penc község lokálpatriótái számára. Az idén ismét két borversenyen szerepeltek jól a penci borok és pálinkák. Az év elején – február 23.-án - rendezték a XIII. Nagymarosi Borversenyt. Pencről egyedüli indulóként egy fehér vegyes fehérborral (couvé), ennek egy barrikolt változatával, két roséval, és egy vegyes vörösborral indultam. Igen erős mezőnnyel kellet szembenézni, hiszen 135 tétel nem kevés. Ráadásul a Dunakanyar borászainak többsége nem rendelkezik saját szőlővel, így villányi, szekszárdi, Balaton-felvidéki, abasári szőlőkkel szemben kellett a penci szőlőnek, rögtön az első alkalommal szembenézni.

A marosiak dicséretére mondva nagyon profi módon szervezték a versenyt, jó hangulatú, vidám énekszóval tarkított verseny volt. A saját sváb hagyományaik ápolása mellett, bebizonyították, hogy igazi magyar emberek, a rendezvény közepétől összefogódzkodva énekeltük a szép régi katonanótáinkat, és népdalainkat.

Nagyon korrekt módon, a kontroll palackok mellett a kóstolás miatt megbontott üvegeket is kirakták az asztalsorra, így a helyezett borok gazdái egymást is nagyon demokratikusan ellenőrizni tudták. Meg kellett állapítanom, jó borokkal és felkészült borászokkal találkoztam, akik ha nem is mind saját szőlőből, de igen magas minőségű borokat készítettek.

A kiváló termőhelyekről származó szőlők, és a felkészült borászok mellett, a kor bordivatjával is szembe kellett néznem. A most divatos könnyű, fémtartályban erjesztett, és tárolt, alapvetően még oldott szénsavat, tartalmazó száraz, friss borokkal szemben, nekem más típusú szakmai elképzeléseim vannak. Én szeretem viszonylag magas, 24-26,5 cukorfokkal leszedni a szőlőt, ami magasabb alkoholfokot, nyilván kevesebb savat, de egy tartalmas, karakteres, hosszú ízérzetet adó bort eredményez a fahordós erjesztés és érlelést követően. Mindezek ellenére, a barrikolt - új fahordóban – készült 2011-es vegyes fehér fél ponttal maradt el az ezüstéremtől, de a bronznak is nagyon örültünk. A vörösborunk sem volt divatos, de nagyon iható, - sajnos már csak néhány palackkal maradt – szintén egy masszív bronzérmet hozott. Az erjesztőgombák a növekvő alkoholtartalomnál elpusztulnak, emiatt egy kis maradékcukor van a vörösborban, ez nem minden zsűritagnak tetszik, ezzel számolni kell.

Hagyományosan az idén is megrendezték a Dél- Cserháti Bormustrát és Pálinkaversenyt, immár a IX. alkalommal Héhalomban. Mivel határterület vagyunk, így Penc nevében mi is indultunk. Igen a többes szám nem véletlen. Kisebbik fiam Major Ajtony Zoltán, aki II. évét fejezte be a Corvinus Egyetem szőlész-borász mérnöki szakán, szintén indult egy Vándor névre hallgató birspálinkával, s rögtön az első alkalommal, ezüstéremmel öregbítette Penc jó hírét, és megalapozta a sajátját. A pálinkánál maradva a saját Arany Törköly Párlatra hallgató 2011-es törkölypálinkánk ezüstérmet, a 2012-es évi Sisa Pista nevű Törköly Párlat oklevelet kapott. Sisa Pistára, az utolsó, és a végén jó útra tért Nógrádi megyei betyárra, Végh József úr könyve hívta fel a figyelmem. Végh úr, aki a penci múzeum vezetője lett, reményeink szerint, fontos szereplője lehet annak a körnek, akik a penci szőlő-és borkultúra feltámasztásában serénykednek. A pálinkáink jó szereplésében, kiemelkedő szerepe van még Kurnász Gyulának is, aki a penci szeszfőzde jeles szakembere, köszönet neki is jár az eredményekért. Az Olaszrizling-Tramini szőlőkből készített borunk bronzérmet szerzett, ami azért fontos mert, az új borvidékünkben az első érem.

Végezetül ezzel a kiemelkedő hírrel zárnám tájékoztatómat. 2013. év január elsejétől a Mátrai Borvidékhez, azon belül a Mogyoródi Hegyközséghez tartozunk. Háromévi nehéz munka eredménye ez, amelyben komoly szerepe volt még a penci testületnek, élén Králik József polgármesternek, és dr. Czike Gábor ügyvéd úrnak, penci lakosnak. Köszönet nekik is. A Kunsági Borvidéktől elszakadva, ez azt is jelenti, hogy akit érint, annak át is kell az idén jelentkezni az új hegybírónkhoz. Befejezésül ismét jelzem, ahogy korábban is, izgalmas és persze többször izzasztó feladat, ami előttünk áll. Azonban látható már az első években szép eredményeink vannak, érdemes összefognunk Penc szőlő-és borkultúrájának feltámasztásában.

 

Penci Bor (1)

E-mail Nyomtatás PDF

Szép szőlő, és jó bor ismét a penci medencében

A penci borok hosszú-hosszú idő után ismét szerepeltek, és ráadásul jól szerepeltek az augusztus 20-i bor-és pálinka versenyek egyikén. A Dél-Cserháti megméretésen egy rose és egy vörösbor indult penci színekben, s mindkettő ezüstérmes lett 31 induló között.

Előzmények

De hogy is kezdődött? Néhány évvel ezelőtt betértem az akkor még működő, és mostanság újra megszépülő Cserhát múzeumba, és kezembe került Jakus tanár úr helytörténeti munkája: „Penc múltja és jelene 2002" címmel. Mivel már a 90-es évek végétől vásároltam apránként egymás mellett fekvő kisebb földeket Pencen, így nagy érdeklődéssel forgattam, és forgatom az óta is a szóban forgó igen színvonalas könyvet. Ebből tudtam meg, hogy Penc Nógrád megye legjobb fehér bort termő helye volt. A leírásokból egyértelműnek látszik az is, miszerint zárt borvidék volt Penc, afféle „Kis Tokaj" némi elfogultsággal.

A jó szőlőhöz, és borhoz a megfelelő termőhelyen túl sok munka, kitartás és némi szakértelem szükségeltetik, Budafokon jó színvonalú tanfolyamokon mindenkinek elsajátíthatja a szükséges ismereteket.

A jogszabályokról néhány mondat

A „2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról" szerint árutermelő szőlő az 500 négyzetméternél nagyobb területű ültetvény. Ez alatt házikerti szőlőnek minősül. Mindez azért fontos, mert az árutermelő szőlőültetvény létesítése, fenntartása meglehetősen „macerás", sok-sok kötelezettséggel járó feladat. Akit ez érdekel, biztos találunk majd a penci fórumot ahol ezeket a tapasztalatokat megoszthatom Önökkel a telepítési engedély tucatnyi mellékletétén át a hegyközségi jelentésekig bezárva. Szép feladat, de sajnos nem polgárbarát jogszabályok tömegéről van szó.

A jelen állapotokról

A szőlő termőhelyi kataszterbe vételezés nem egyszerű folyamat, az alsó határa, ha jól emlékszem 50 hektár. Ezt saját költségemre felvállaltam a 031/3, 031/4, 036/4 és a 082/7-23 hrsz-ú földeken. Az érintett földtulajdonosoknak ez egy kitűnő, ölükbe hullott ingyenes lehetőség lett, ha bejelentik a földhivatalba, átminősíthetik szőlőművelési ágba a jelenlegi szántóikat. Amennyiben megteszik, akkor viszont már úgy kell művelni, mint szőlőt más nem telepíthető bele. Ismétlem, ha ezt nem teszik, akkor marad minden úgy, ahogy most van, minden kötelezettség nélkül. Ezen felül látom, vannak még a határban szőlők, és sokat látok a házikertekben is. Mivel a borhoz pince is kell, kénytelen voltam építeni. Azóta hallom, vannak azért még Pencen használható pincék, előbb-utóbb talán használatba lesznek véve.

Ide kívánkozik még, hogy nagyon sokat segített Penc Polgármesteri Hivatala, külön kiemelném Králik József polgármester úr segítőkészségét. Ő volt az első, aki megértette a faluban, hogy a szőlő és a jó minőségű bor, a kapcsolódó borturizmus óriási lehetőség az anyagi kitöréshez mindenki számára. Aki most járt esetleg a Móri bornapokon láthatta, ez ma is egy valós lehetőség. Pencnek több százéves, igen szép szakmai múltja van. Fel kellene éleszteni, és élni vele a közösség, és az ebben vállalkozók hasznára. Én hiszek ebben, ezért is kezdtem el minden nehézség ellenére.

Ilyen nehézség még előttünk, hogy bortermő településsé nyilvánítsanak bennünket, és visszakerüljünk a Mátrai borvidékhez. Jelenleg a Kunságihoz tartozunk, akik egyébként nagyon rendesek velünk, de ha bortermőhely leszünk, akkor a mátrainál a helyünk, ahogy például a tőlünk sokkal délebbre fekvő Mogyoród község is odatartozik.

A szőlőfajtákról

A jogszabály szerint árutermelő szőlőültetvény esetében ajánlott, engedélyezett, és ültetvényes fajták vannak. A régi fajták ültetése többségükben nem engedélyezett, néhány közülük meglévő ültetvényben fenntartható, ez az ültetvényes fajta. Ilyen például a mézes(fehér), ami Pencnek egyik híres borát adta állítólag.

Ahogy régi penci hagyományok mutatták, Én is fehér és vörösbort adó fajtákat ültettem. Fontos volt tudni mely szőlők azok, amelyek szeretik a környező dombokat.

A fehérek

A régi fajták közül a Leánykát, a muskotályosok közül az Ottonel Muskotályt választottam. A Leányka telitalálat volt. Fiatal szőlőként magas cukorfokkal, jó fagytűréssel már ültetés után a harmadik, és idén a negyedik évben hozott biztos termést a szárazság ellenére. A muskotály már az első termőévben rekord 26,5 cukorfokú mustot adott, a kései szüret ellenére kitűnő zamattal, és illattal. Vele csak egy baj van, nálam kissé érzékeny az időjárásra, főként a szárazságra, és a fagyra, így az idén csupán néhány kiló szőlőt adott a mintegy hétsornyi négyéves tőke.

Újfajtaként a Szürkebarátot és a Traminit ültettem. Mindkettő jó választás volt, talán a Tramini jobban szereti a helyét. Tavaly komoly zöldmunkával lehetett csak kordában tartani, de a borban meghálálta a befektetett munkát. Illatos karaktert, telt zamatokat, hosszú aromás ízeket adott a couvének. Az idei kései fagyot kissé megsínylette, mert azt meg hosszú száraz időszak követte.

A szürkebarát talán a mész érzékeny alanyvessző miatt lassabb fejlődésű, de az a kevés termés kitűnő minőségű.

Végezetül a bozótirtás után találtunk néhány tőke Mézes fehéret, ha meg tudjuk menteni, akkor meglátjuk újra, hogy mit is ér ez a fajta a penci dombokon.

A kékszőlők

A vörösbort adó kékszőlők közül a Medina vált be a legjobban. Jó cukorgyűjtő, közepes fejlődési erélyt mutatott eddig. A szárazságot sajnos ez a fajta sem szereti, de 24,5 cukorfokot hozott a mustja. Ha teljesen kiforr, akkor magas alkoholtartalmat ad, ha jó az élesztő kiválasztása, akkor jelentős mennyiségű maradékcukor marad a borban, az félédes, vagy édes marad külső beavatkozás nélkül, persze megfelelő körülmények között. Jó lesz még a Blauburger is, ami a Kékoportó és a Kékfrankos gyermeke. Cukrot is ad, savat is. Jó napos fekvésben szépen fejlődik, a többi helyen lassabban. A borban szépen szerepel.

Nem boldogultam a Kékoportóval, mai engedélyezett nevén a Portugiserrel. Több oka lehet, a talaj előkészítés, az elmúlt két év száraz időjárása, az alanyvessző, az okokat még kutatom. Hasonlóan nem fejlődik jól a Turán. Telepítésének az oka, hogy azon kevés szőlőfajta közé tartozik, amely a levével fest. Bora mélyvörös, átlátszatlan gránát színű, vastag, jellegzetes aromákkal. Még próbálkozom vele.

A borokról

Az első szűztermésből tavaly fehérbort, rosét, és vörösbort készítettünk. Az első termés nem volt sok, így egy-egy fajtából önálló bor nem készült.

A fehérbor gerincét a Leányka adta, a Szürkebarát egy részével. Ezt meghatározott arányban kiegészítettük a Traminivel, és az O. Muskotály mustjával. Kiegészítendő egy árnyalat Olaszrizlinggel, mert azt a jellemzően halvány kesernyés utóízt kedveljük a borában. A feldolgozás részleteivel nem untatom az olvasót, de azt gondolom, hogy ezt a 2011-es bort jövőre két év barrikolás után indítom borversenyen.

A rose igazán magunknak készült, mint a sváb borászcsaládoknál a „fukszli". A vörösbornak előkészített, a zúzó-bogyózáson átesett, és már két napja a héján erjedő mustból lefejtettünk egy kis hordóra valót, és a továbbiakban úgy kezeltük, mint a fehérbort. Ennek ellenére egy kicsit sötétebb marad a színe, szinte Schillert közelítően. Könnyű, félszáraz, jó illatú borként kilógott a rosék közül, de így is ezüstérmes lett. Jót tett benne a Szürkebarát és a Tramini maradéka. Az idei kevés termés miatt kényszerűségből szintén ezt az utat választottam.

A vörösbort adó Medina, Blauburger, és Turán szőlők egy testes, magas alkoholtartalmú, és sok maradék cukorral bemutatkozó bort produkáltak. Azt gondolom a természet ügyes volt, mi csak nem rontottuk el. Ez a bor magas pontszámmal lett ezüstérmes, aminek szintén nagyon örültünk.

A törkölypálinka

Talán csupa nagybetűvel kellene írni. Nagyapám módszerével készült, és a penci főzde fiatal, de igen jeles mestere alkotta meg a végleges formáját. Korábban a hasonló pálinkákat kerültem, kellemetlen illatuk, torokkaparó voltuk miatt. Ez azonban más lett. Második helyett ért el, és szintén ezüstérmes lett. Amiért nem az első lett, az a magas alkoholtartalma volt. Pontosan 52 fokos lett, az országos bírálók szerint, úgy 40-48 fok között jobban kijöttek volna az aromái.

A jövőről

A közeli jövőben, a penci szüreti napon a fent említett borokból térítésmentesen a fehéret és a vöröset meg tudják kóstolni, ha erre lehetőséget kapok a község vezetésétől. A rosé sajnos elfogyott, csak néhány litert tudtunk a jövőnek elmenteni. Egy kis mennyiséget a törkölyből is viszek esetleg. A keszegi szüreti napon ízlettek remélem Pencen is sikerük lesz.

A távolabbi jövőt illetően bizakodó vagyok. Ittam már egy váci jogászházaspár penci vörösborából is. Az egy száraz, de igen kitűnő, testes, savaiban, alkoholtartalmában harmonikus bor volt. Jó utat választottak, remélem, hogy megosztják majd Ők is a tapasztalataikat velünk.

A közös gondolkodás biztos sok jó ötletet hoz majd a felszínre. Ilyenek lehetnek a falusi vendéglátóhelyek kialakítása, a borúthoz való csatlakozás, a borturizmus egyéb rendezvényei, vagy éppen a szőlőtermelés összefogásában látok nagy lehetőséget.

Pl. egy 10x50m-es parcellában 2x1,2m-es sor - és tőtávolságot feltételezve elültethető 6x42 tőke. Ez mintegy 250 tőke szőlő. Ez nem árutermelő ültetvény, minden hatósági komplikációtól mentes, kézzel, kis géppel munka mellett művelhető. Más helyrajzi számon, más családtag ezt megismételheti. Jó tápanyag,- vízellátás,- és fajtakiválasztás esetén, fejlett tőkéken 2-4 kiló hozam megfelelő minőségű szőlőt adhat. Ez akár 1000 kilót jelent szüretkor, 60-100Ft/kg áron. Szedése jobb, mint a málnáé, s ha megegyezünk, és megfelelő a minőség, a feldolgozó kapacitásunk határáig –terveink szerint- átvennénk a jó minőségű szőlőket a jövőben.

Ez persze egy lehetőség a sok közül, nem 5 perces projektekről van szó, ahogy ezt manapság mondják. Egy biztos, Pencen itt egy jó termőhely, olyan múlt, termelési történelem, amiért mások fizetnének. Nekünk csak le kell hajolni, ami persze néha derékfájdító. De ha eleink vérüket adták ezért a földért Aradon, tegyük meg mi is, amit tehetünk.

Penc, 2012.10.06.

Dr. Major László

Bővebben...
 



Keresés

A hónap műtárgya

a tűzoltó fecskendő 2
A tűzoltó fecskendő

Mentés

Mentés

Mentés

Falumúzeum

Jakus Lajos Cserhátalja Falumúzeum - Penc

Látogatók

mod_vvisit_counterMa182
mod_vvisit_counterTegnap258
mod_vvisit_counterA héten364
mod_vvisit_counterA hónapban7159
mod_vvisit_counterÖsszes670544

IP-címe: 54.145.69.58


Ma 2017. április 24. hétfő, György napja van.