Penc község weblapja

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
A penci szőlő és bor

Penci bor (5)

E-mail Nyomtatás PDF

Tisztelt Olvasók!

Mivel sokfelől, több visszajelzést kaptam, ezért azt gondoltam, hogy folytatom a tapasztalatok megosztását a helybéliek és a más tájakon lakó érdeklődők számára. Ez ugyan nem egy szakmai fórum, de ha szép fekvésű településünk Önkormányzata lehetőséget biztosít a kölcsönös tapasztalatcserére, tanulásra, akkor éljünk is vele.

A szőlőről

Az elmúlt év sommás tapasztalata, hogy bioszőlő termesztés még ezen a viszonylag száraz, részben Dél-Cserháti jelleget is mutató területen sem lehet. A tavalyi esős nyár bizonyította, permetezés nélkül nincs szüret, a termés 98%-a menthetetlenül tönkrement, nem egészen egy hét alatt. A kreatív magyar elme persze rögtön kitalálta, hogy „ A bioszőlész éjjel permetez!” Komolyra fordítva a szó, feltehetik a kérdést: Mi a megoldás?

Első a helyes fajtaválasztás. Vannak rezisztensebb, vagy teljesen ellenálló fajták. Amennyiben csemegeszőlőben, vagy kettős hasznosítású fajtákban gondolkodunk, - emlékeztetőül: a csemegeszőlő ültetéséhez nem kell engedély, kvóta, stb. - ez viszonylag egyszerűbb, ilyenek pl. a Bianka, az Irsai Olivér, a Néró, a Pölöskei muskotály, , stb.

Borszőlőkben, nagyapáink ismert szőlőit – részben direkt termő fajtákat - már nem lehet telepíteni, de a ház körül még meglévő tőkéket érdemes megkímélni, gyümölcsfogyasztásra, vagy szőlőlé készítésére tökéletesen alkalmasak. Pl., Csiri-Csuri, Delavár fajták, Góhér, Otelló, (Penci) Mézes Fehér, Tökszőlő, stb. Természetesen a direkt termőknek van egy kis „Labruska” mellékízük, de van, aki ezt szokta meg gyermekkorában.

A rezisztensebb borszőlő, vagy kettős hasznosítású fajták jók, ha nem akarunk országos, vagy nemzetközi borversenyeken indulni. Baráti társaságokban, családi összejöveteleken kiváló bort lehet felvezetni belőlük a présház előtt, vagy a kerti sütő-főző helyeken, vagy akár a diófa alatt. Enni is jó, a maradék pedig feldolgozható házilag szőlőlének, vagy bornak Amennyiben ez a büszkélkedés elegendő a számunkra, jó választás lehet például: Bianca, Irsai Olivér, Kunleány, Medina, Néró, Olasz Rizling, Ottonel Muskotály, Pölöskei Muskotály. A felsoroltaknál fontos szempont volt a szerényebb talajigény, a fagy és a szárazságtűrés.

Nagyon fontos a jó alanyválasztás, amikor az oltványtermelővel egyezkedünk. Mivel borszőlő telepítésnél - a korábbi részekben leírt nagyságtól - már talajvizsgálat is kell, tudni fogjuk, mire kell figyelni. Magánvéleményem, tapasztalatom szerint a szárazságtűrésre, és a mésztűrésre. Ahol gyengén fogott meg a szőlő, a napos, de nagyon száraz domboldalon - ott engedélyt kértem a cserére, fajtaváltásra a hegybírótól. Ott már ilyen alanyra - Ferkálra - kértem oltani az új szőlőket. Ezeket fogjuk ott újra telepíteni.

Bővebben...
 

Penci bor (4)

E-mail Nyomtatás PDF

Penci bor (4)

Évek óta szivesen látott vendégek voltunk a Dél-Cserháti Borversenyeken, ezért úgy gondoltuk ideje viszonozni a meghívók kedvességét. Anno kezdő borászként sokat tanulhattunk más vidékek tapasztaltabb helyi borászaitól. A meghívásukkal kettős cél lebegett a szemünk előtt. Egyrészt szerettük volna megmutatni, hogy Pencen is elindult a szőlő-és borkultúra megmentése, másrészt jó alkalom lehet az Első Meghívásos Penci Bor és Pálinkaszemle megszervezésére.

Az Első Meghívásos Penci Bor és Pálinkaszemle
Az előkészületek igazán még tavaly összel, a Márton – napi újbormustrán kezdődtek Héhalomban, ahol is visszahívtuk az ott bejegyzett Bor és Barátság Borlovagrend nagymesterét, vezetőségét és a tagjait egy penci látogatásra a présházunkba. Ahogy telt-múlt az idő, úgy öltött testet a szóban forgó rendezvény terve. Penc polgármestere, Králik József úr aktívan bíztatott bennünket az előkészítésben. Szakmailag pedig nagy segítségünkre volt az illetékes hegybírónk Erdész Ferenc úr Mogyoródról. Az előkészítés ezer apró gondját pedig a családom tagjai végezték.
A rendezvény 2016. 05.15.-én 10.00-tól vette kezdetét, némi bizonytalansággal, hiszen napok óta esős, hideg időre váltott a természet. Ennek ellenére a meghívottak Mogyoródtól, Héhalmon és Ludányhalászin át Salgótarjánig pontosan megérkeztek. A levezetési terv szerint így pontosan 11.00-kor megkezdődött a szemle, a Penci Kilátó Présház borteraszán. A házigazdaként elmondott rövid köszöntő szavaim után községünk polgármestere nyitotta meg a rendezvényt az alábbi gondolatokkal:

- Bemutatta Penc község jelenét, a jövő terveit.
- Jakus Lajos tanár úr, és helytörténész munkája alapján felelevenítette Penc többszázéves szőlő-és borkultúráját. Kifejtette abbéli örömét, hogy a Dr. Major féle családi szőlőbirtok és présház összefogva más helyi borászokkal megpróbálja ismét feltámasztani a község ezirányú gazdag hagyományait. Kiemelte a borturizmus lehetséges pozitív hatásait a község jövőbeni fejlődésére, a fiatalok helybentartására.
- Végezetül köszöntötte az Első Meghívásos Penci Bor és Pálinkaszemle résztvevőit, valamint a versenyszervezés, lebonyolítás anyagi terheit is biztosító Major családot.

Bővebben...
 

A penci bor és szőlő (3)

E-mail Nyomtatás PDF

 

Az eddigi pozitív visszajelzések alapján folytatnám a penci polgárok, szőlősgazdák, érdeklődők, a jövendő szőlészek-borászok tájékoztatását a fenti témában.

A penci szőlőtermő terület, a termőhely, franciásan a terroir, (ejtsd: terroár) elmúlt évi jellemzőinek egy része igen szeszélyes volt. Erről a jelen írás végén néhány gondolatot megosztanék Önökkel. Hasonlóképpen a legújabb eredményekről is tájékoztatást adnék.

A terroir
A termőhelyi adottságok jelentős részén nem tudunk változtatni, egyéb vonatkozásain is csak hosszú, szívós munkával. Miről is van szó - nézzünk bele a részletekbe!

  1. Az egyébként kedvező geológiai jellemzők Pencen alapvetően adottak, a helyi éghajlat nem befolyásolható, de a művelési módokkal, a fajtaválasztással, a borászati technológiával igazodni tudunk.
  2. A talaj alapvetően szintén adott, néhány elemében pl. magnéziummal kiemelkedően jól ellátott, szinte megegyezik a vulkáni talajok szintjével, a cink és foszfor viszont kevés. Azonban szerves trágya és megfelelő tartalmú műtrágya bevitellel itt már javíthatunk a termőhely ezen elemén, de következetes talajművelés hosszú távon szintúgy elengedhetetlen.
  3. A tengerszint feletti magasság tekintetében a középmagas, itthon a magas kategóriához tartozunk, ez is javíthatja a versenyhelyzetünket. Igazán ezen azonban nem változtathatunk. Annyit tehetünk, hogy új terület vásárlásakor el kell dönteni, a hegytetőn, annak oldalában, vagy a hegy kötényén, az alján akarunk szőlőt telepíteni. Ez a döntés sok mindent befolyásol, s akkor is figyelembe kell venni, ha esetleg családi örökség alapján ránk maradt területen akarunk belefogni szőlőtelepítésbe.
  4. A fekvés szinte egyik legfontosabb fontos tényező, tekintettel arra, hogy a szőlő napimádó.
  5. A település körül kedvező déli, délnyugati, délkeleti kitettségű domboldalak vannak, ma még döntően kihasználatlanul. Egy részük mesterségesen erdősült, azokat viszonylag bonyolult, és költséges lenne visszaállítani szőlőtermelésre. Vannak viszont gyepes, cserjés domboldalak, ahol kisebb energiával lehetne még eredményes szőlőtelepítést végrehajtani. Erről azért írtam pár mondatot, mert a közeli jövőben ezek a telepítési lehetőségek jogi feltételei szűkülni látszanak. Ugyanis a magyar bortermelés, ha mennyiségileg csökkent is az elmúlt években, de minőségben jelentősen javulva komoly konkurenciaként jelenik meg az európai, és a világ- piacokon. Emiatt ma már vélhetően nem cél a magyar bortermelés további segítése, de mi lesz holnap, azt most nem tudhatjuk. Mindenesetre Pencen még nem ez a közelebbi cél. A cél az lehet, hogy – itt a Dunakanyarban, a Börzsöny, a Cserhát és a Gödöllői-dombvidék találkozásánál, a Mátrai borvidék részeként, a Mogyoródi hegyközséghez tartozva - önálló bortermő helyként karakteres, minőségi penci borokkal jelenjünk meg! Erre immár jogszabályilag is lehetőség van. Ez önmagában is jelentős bevételi forrással járhat, de a kapcsolódó borturizmussal, és egyéb turisztikai szolgáltatásokkal a tájegység jelentős központjává válhatunk a közeli jövőben.
  6. A tájegység borászati kultúrája, hagyományai, azok a tényezők, amelyek részben adottak, - igaz eltűnőben vannak, - de talán még egy része megmenthető, mivel pl. Jakus tanár úr könyvében jól dokumentáltak. Az ember és a szaktudása pedig fejleszthető, úgy egyénileg, mint a faluközösség szintjén, mint pedig állami szervezett oktatásban. A penci bor és szőlő című írásaimban magam is arra teszek kísérletet, hogy egyrészt kedvet csináljak, másrészt szaktudást, tapasztalatot osszak meg az érdeklődőkkel.
Bővebben...
 

A penci szőlő és bor (2)

E-mail Nyomtatás PDF

Ahogy korábban, most is jó hírrel tudok szolgálni Penc község lokálpatriótái számára. Az idén ismét két borversenyen szerepeltek jól a penci borok és pálinkák. Az év elején – február 23.-án - rendezték a XIII. Nagymarosi Borversenyt. Pencről egyedüli indulóként egy fehér vegyes fehérborral (couvé), ennek egy barrikolt változatával, két roséval, és egy vegyes vörösborral indultam. Igen erős mezőnnyel kellet szembenézni, hiszen 135 tétel nem kevés. Ráadásul a Dunakanyar borászainak többsége nem rendelkezik saját szőlővel, így villányi, szekszárdi, Balaton-felvidéki, abasári szőlőkkel szemben kellett a penci szőlőnek, rögtön az első alkalommal szembenézni.

A marosiak dicséretére mondva nagyon profi módon szervezték a versenyt, jó hangulatú, vidám énekszóval tarkított verseny volt. A saját sváb hagyományaik ápolása mellett, bebizonyították, hogy igazi magyar emberek, a rendezvény közepétől összefogódzkodva énekeltük a szép régi katonanótáinkat, és népdalainkat.

Nagyon korrekt módon, a kontroll palackok mellett a kóstolás miatt megbontott üvegeket is kirakták az asztalsorra, így a helyezett borok gazdái egymást is nagyon demokratikusan ellenőrizni tudták. Meg kellett állapítanom, jó borokkal és felkészült borászokkal találkoztam, akik ha nem is mind saját szőlőből, de igen magas minőségű borokat készítettek.

A kiváló termőhelyekről származó szőlők, és a felkészült borászok mellett, a kor bordivatjával is szembe kellett néznem. A most divatos könnyű, fémtartályban erjesztett, és tárolt, alapvetően még oldott szénsavat, tartalmazó száraz, friss borokkal szemben, nekem más típusú szakmai elképzeléseim vannak. Én szeretem viszonylag magas, 24-26,5 cukorfokkal leszedni a szőlőt, ami magasabb alkoholfokot, nyilván kevesebb savat, de egy tartalmas, karakteres, hosszú ízérzetet adó bort eredményez a fahordós erjesztés és érlelést követően. Mindezek ellenére, a barrikolt - új fahordóban – készült 2011-es vegyes fehér fél ponttal maradt el az ezüstéremtől, de a bronznak is nagyon örültünk. A vörösborunk sem volt divatos, de nagyon iható, - sajnos már csak néhány palackkal maradt – szintén egy masszív bronzérmet hozott. Az erjesztőgombák a növekvő alkoholtartalomnál elpusztulnak, emiatt egy kis maradékcukor van a vörösborban, ez nem minden zsűritagnak tetszik, ezzel számolni kell.

Hagyományosan az idén is megrendezték a Dél- Cserháti Bormustrát és Pálinkaversenyt, immár a IX. alkalommal Héhalomban. Mivel határterület vagyunk, így Penc nevében mi is indultunk. Igen a többes szám nem véletlen. Kisebbik fiam Major Ajtony Zoltán, aki II. évét fejezte be a Corvinus Egyetem szőlész-borász mérnöki szakán, szintén indult egy Vándor névre hallgató birspálinkával, s rögtön az első alkalommal, ezüstéremmel öregbítette Penc jó hírét, és megalapozta a sajátját. A pálinkánál maradva a saját Arany Törköly Párlatra hallgató 2011-es törkölypálinkánk ezüstérmet, a 2012-es évi Sisa Pista nevű Törköly Párlat oklevelet kapott. Sisa Pistára, az utolsó, és a végén jó útra tért Nógrádi megyei betyárra, Végh József úr könyve hívta fel a figyelmem. Végh úr, aki a penci múzeum vezetője lett, reményeink szerint, fontos szereplője lehet annak a körnek, akik a penci szőlő-és borkultúra feltámasztásában serénykednek. A pálinkáink jó szereplésében, kiemelkedő szerepe van még Kurnász Gyulának is, aki a penci szeszfőzde jeles szakembere, köszönet neki is jár az eredményekért. Az Olaszrizling-Tramini szőlőkből készített borunk bronzérmet szerzett, ami azért fontos mert, az új borvidékünkben az első érem.

Bővebben...
 

Penci Bor (1)

E-mail Nyomtatás PDF

Szép szőlő, és jó bor ismét a penci medencében

A penci borok hosszú-hosszú idő után ismét szerepeltek, és ráadásul jól szerepeltek az augusztus 20-i bor-és pálinka versenyek egyikén. A Dél-Cserháti megméretésen egy rose és egy vörösbor indult penci színekben, s mindkettő ezüstérmes lett 31 induló között.

Előzmények

De hogy is kezdődött? Néhány évvel ezelőtt betértem az akkor még működő, és mostanság újra megszépülő Cserhát múzeumba, és kezembe került Jakus tanár úr helytörténeti munkája: „Penc múltja és jelene 2002" címmel. Mivel már a 90-es évek végétől vásároltam apránként egymás mellett fekvő kisebb földeket Pencen, így nagy érdeklődéssel forgattam, és forgatom az óta is a szóban forgó igen színvonalas könyvet. Ebből tudtam meg, hogy Penc Nógrád megye legjobb fehér bort termő helye volt. A leírásokból egyértelműnek látszik az is, miszerint zárt borvidék volt Penc, afféle „Kis Tokaj" némi elfogultsággal.

A jó szőlőhöz, és borhoz a megfelelő termőhelyen túl sok munka, kitartás és némi szakértelem szükségeltetik, Budafokon jó színvonalú tanfolyamokon mindenkinek elsajátíthatja a szükséges ismereteket.

A jogszabályokról néhány mondat

A „2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról" szerint árutermelő szőlő az 500 négyzetméternél nagyobb területű ültetvény. Ez alatt házikerti szőlőnek minősül. Mindez azért fontos, mert az árutermelő szőlőültetvény létesítése, fenntartása meglehetősen „macerás", sok-sok kötelezettséggel járó feladat. Akit ez érdekel, biztos találunk majd a penci fórumot ahol ezeket a tapasztalatokat megoszthatom Önökkel a telepítési engedély tucatnyi mellékletétén át a hegyközségi jelentésekig bezárva. Szép feladat, de sajnos nem polgárbarát jogszabályok tömegéről van szó.

A jelen állapotokról

A szőlő termőhelyi kataszterbe vételezés nem egyszerű folyamat, az alsó határa, ha jól emlékszem 50 hektár. Ezt saját költségemre felvállaltam a 031/3, 031/4, 036/4 és a 082/7-23 hrsz-ú földeken. Az érintett földtulajdonosoknak ez egy kitűnő, ölükbe hullott ingyenes lehetőség lett, ha bejelentik a földhivatalba, átminősíthetik szőlőművelési ágba a jelenlegi szántóikat. Amennyiben megteszik, akkor viszont már úgy kell művelni, mint szőlőt más nem telepíthető bele. Ismétlem, ha ezt nem teszik, akkor marad minden úgy, ahogy most van, minden kötelezettség nélkül. Ezen felül látom, vannak még a határban szőlők, és sokat látok a házikertekben is. Mivel a borhoz pince is kell, kénytelen voltam építeni. Azóta hallom, vannak azért még Pencen használható pincék, előbb-utóbb talán használatba lesznek véve.

Ide kívánkozik még, hogy nagyon sokat segített Penc Polgármesteri Hivatala, külön kiemelném Králik József polgármester úr segítőkészségét. Ő volt az első, aki megértette a faluban, hogy a szőlő és a jó minőségű bor, a kapcsolódó borturizmus óriási lehetőség az anyagi kitöréshez mindenki számára. Aki most járt esetleg a Móri bornapokon láthatta, ez ma is egy valós lehetőség. Pencnek több százéves, igen szép szakmai múltja van. Fel kellene éleszteni, és élni vele a közösség, és az ebben vállalkozók hasznára. Én hiszek ebben, ezért is kezdtem el minden nehézség ellenére.

Ilyen nehézség még előttünk, hogy bortermő településsé nyilvánítsanak bennünket, és visszakerüljünk a Mátrai borvidékhez. Jelenleg a Kunságihoz tartozunk, akik egyébként nagyon rendesek velünk, de ha bortermőhely leszünk, akkor a mátrainál a helyünk, ahogy például a tőlünk sokkal délebbre fekvő Mogyoród község is odatartozik.

Bővebben...