Vannak, akik nem halhatnak meg addig, amíg nem teljesítették e földön hivatásukat. Ilyen volt Gerengay Pál /1894-1971/ evangélikus kántortanító, és Jakus Lajos /1915-2004/ szintén evangélikus kántortanító, az államosítás után iskolaigazgató és múzeum igazgató. Évek óta, betegségük ellenére az élethez való ragaszkodásuknak egyik erőssége lehetett, hogy mindazt el akarták végezni, amit életük során elterveztek. Elsősorban Penc és környéke helytörténetének írásba foglalására gondoljunk.
Sokat szerettek volna még tenni és az a remény éltette őket hogy erre még sor kerülhet. Talán megnyugodhatnak, hogy lesznek majd akik folytatják, mert szeretett községük megbecsüli emléküket.
E két nagyság emléke előtt meghajolva 2007. szeptember 15 én EMLÉKEST-et tartottunk. 2007. szeptember 16-án, róluk elnevezett utcákat avattunk. A megemlékezéskor Gerengay Pál által komponált egyházi dallamok csendültek fel. Egykori tanítványokkal, honismereti szakkörösökkel, az amerikában élő Evv családdal együtt tettük meg nagy tiszteletünket.
A Gerengay Pál és Jakus Lajos megemlékezés sorozatunkat folytattuk 2007. szeptember 29-én, tanulmányaikon, balladáikon, színműveiken keresztül a Penc-i szüretek emlékére.
 |  |  |
