Penc

A Cserhát emelkedői között, a Naszály-hegység közelében szolidan bújik meg Penc község. Budapesttől 40, Váctól kelet felé haladva 14 kilométerre fekszik. Könnyedén megközelíthető az M0-s autópályáról és az M2-es autóútról. A település területe 2134 hektár. Lakosainak száma 1557 fő.

A község igen régi, területe már az őskorban is ismert és lakott volt. Ezt bizonyítja az Alsópencen 1921-ben talált kőbalta, valamint az 1933-ban talált csiszolt kőkorszakból való véső is. A Zsobrák-dűlőn római bronzpénzt leltek Gordiánus császár idejéből, és a honfoglalás korából néhány sarkantyú került felszínre. 1936-ban a Nemzeti Múzeum által végzett ásatáskor középkori, X-XI. századi temetőt tártak fel 12 sírhellyel. A leleteket a Nemzeti Múzeumba vitték.

Nevét 1358-ban említették először. 1390-ben a névadó Penczy Péter, 1444-ben a csővári Giskra huszita vezér, 1473-ban a Szobi család uradalma lett. A Penczyek kihaltával, 1533-ban Zápolyai János király tanácsosának, Fráter Györgynek adományozza a községet.

A 16. században Nagy- és Kis-Pencet különálló településeknek tekintették. Utóbbit 1505-ben kapta misealapítványul a váci püspökség. A 16. század közepén mindkét Penc behódolt a töröknek, elvonulásuk után az 1700-as évek közepére települtek újra a Felvidékről érkező szlovák földművelőkkel. A szőlőművelés évszázadokon át a legfontosabb gazdasági tényező volt a község életében. Az 1870-es években a birtokosok „Penczi bortermelők pincéje” néven raktárt tartottak fenn a fővárosban. Egy 1874-es forrás így fogalmaz: „Lakosai leginkább bortermeléssel foglalkoznak, mely minőségre, de nevezetesen mennyiségére nézve e megyében legelső helyen áll." A helyi szőlősgazdák ma is sokat tesznek a bortermelő településsé nyilvánítás érdekében. A Mária Magdolna-kápolna 1820-ban épült, a szőlőültetvényt megkímélő jégeső miatt fogadalomból. A római katolikus templomot 1769-ben, az evangélikus templomot 1825 után emelték. Mindkettő műemlék. A községben két műemléki védelem alá vont kúria vár restaurálásra. Az első világháborúban elesett 31, valamint a második világégés 21 hőse nevét szép emlékoszlop őrzi.

Megtekintésre érdemes a központi fekvésű, felújított kúriaépületben berendezett Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely, amely a környező négy község – Csővár, Kosd, Penc és Rád – helytörténeti, néprajzi és régészeti emlékeit mutatja be. Az épület előtt látható Petőfi-emlékmű a költő Pencen tett négyszeri látogatására utal. A község határában található Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. Az intézmény a Magyar Űrkutatási Iroda bázisintézményeként kutatási programokban vesz részt.

Penc községben szépen felújított óvoda található. Parkjában épül az új bölcsőde. A nyolc évfolyamos általános iskola is bővítésre szorult a megnövekedett tanulói létszám miatt. A falu könyvtára is megújult, amely kellemes időtöltést biztosít az olvasni vágyók számára.

Megoldott az egészségügyi alapellátás, a felújított rendelőintézet biztosítja szakképzett humán és egyre korszerűsödő tárgyi feltételrendszer birtokában.

A sport terén nagyszerű lehetőségeket kínál az iskolához épített sportcsarnok. Az elmúlt évek során a futballpályán is új, korszerű öltöző épült.

A településkép kedvező alakításához már ma is hozzájárul a gondosan rendezett környezet. Parkjait folyamatosan fejlesztik, csinosítják. A megújult polgármesteri hivatal szomszédságában álló Szent István park a faluközpont éke. Az Erzsébet tér megújítása során megszépült a háborús hősök emlékműve is. A büszkeségre feljogosító sikerek ösztönzőleg hatnak a további feladatok elvégzésére. Terveik közt szerepel a szennyvízhálózat kiépítése, valamint a felszíni csapadékvíz elvezetésének megoldása az Európai Unió célirányos támogatásainak felkutatásával és igénybevételével.